Együtt

10.rész

Jungkook szemszög:

- Jungkook, kelj fel! - bökdöste valaki az oldalam.
- Ahh, még öt perc - fordultam át a másik oldalamra.
- Figyelj, nagyon messze vagyunk a koncerthelyszíntől. Szerintem nem akarsz annyit gyalogolni - szedte le rólam a takarót Jimin hyung. Kinyitottam a szemeimet, ő pedig ott ült az ágyam szélén. Eszembe jutott a tegnapi csókunk, amitől elpirultam, ezért eltakartam az arcom.
- Na mi az? - húzta le a fejemről a takarót. Megráztam a fejem, és jobbnak láttam, ha gyorsan felkelek. [...]
- Látom csak sikerült elkészülnöd időbe - vigyorgott rám V.
- Mint látod - mutattam rá a mai öltözékemre.
- Szívesen, hogy felébresztettelek - mosolyodott el Jimin, amit én is viszonoztam.
- Jövő héten tényleg újabb 3 nap szünet? - kérdezte Suga, mire RapMon bólintott.
- Ez király - szólalt meg J-Hope is. [...]
Miután véget ért a koncert, rohantunk, hogy oda érjünk a kocsihoz, mert már indult is. A szálláson Jimin ment először fürödni, addig én V szobájába voltam. Jimin egy szál köntösben jött át szólni, hogy mehetek. Elköszöntem a többiektől, és a fürdőbe mentem.
- Gyors voltál - mondtam Jimin hyung, miután végeztem.
- Siettem - mosolyogtam, és az ágyamba bújtam.
- Nem fekszel mellém? - fordult velem szembe.
- De, már megyek is - pattantam ki az ágyból, és befeküdtem mellé. Letette a telefonját, és engem kezdett bámulni. Én is hasonlóképp cselekedtem, arcát bámultam. Kisimította a szemembe lógó hajtincseimet, és megsimogatta az arcom. Most mi is van köztünk? Barátok extrákkal? De én nem ilyen kapcsolatot akarok. Kérdezzek rá? Vagy várjam meg amig ő kérdez rá?
- Miről gondolkozol? - zavarta meg a gondolatmenetem.
- Ró..rólunk - kezdtem a takarót bámulni.
- Rólunk? - kérdezte, de hangján lehetett hallani, hogy mosolyog.
- Igen - bólintottam, de még mindig nem néztem rá.
- A csókra gondolsz? - húzta még egy kicsit az agyam.
- Jimiiin - takartam el az arcom.
- Csak viccelek - vette el kezeimet az arcom elől. Rá pillantottam, az arcáról pedig nem lehetett levakarni a mosolyt.
- Ezt igazából már reggel óta meg akartam csinálni - adott egy apró puszit a számra.
- És miért nem csináltad? - suttogtam, és reménykedtem abban, hogy nem hallotta meg.
- Nem tudtam, hogy te akarod-e. De ha a csókon jár az eszed, akkor valószínűleg akarod.
- Lehet - mosolyogtam.
- Szerintem aludjunk Jungkookie, mert a végén ismét nem tudsz majd felkelni - ölelt szorosan magához.
- Oké, aludjunk. Jó éjt Jimin hyung - fordítottam hátat neki, ő pedig hátulról ölelt engem. Azt hiszem tényleg akarom, hogy Jimin törődjön velem. És azt is, hogy megcsókoljon. Ez baj? Nem hiszem! Vagyis remélem, hogy nem! [...]
Egy újabb nap, egy újabb koncert, ami felejthetetlen. És egy újabb lecseszés, amit a menedzserünktől kapunk. „Jungkook és Jimin. Megtennétek, hogy legalább koncerteken békén hagyjátok egymást? Utána felőlem lehettek együtt, de legalább koncert közben ne!" Itt kezdődött el az a korszak, hogy színpadon rá sem mertem nézni Jiminre, és szerintem ő se rám. Vvel hülyéskedtem általában, vagy Jin hyunggal voltam. Jimin inkább J-Hope, néha V társaságát élvezte. Nem értem, hogy ennek mi értelme van, de ha a menedzser így látja jónak, akkor ez lesz. [...]
- Akkor 3 nap múlva találkozunk srácok - köszönt el tőlünk RapMonster, Suga és Jin. 4en pedig a dormba maradtunk.
- Nem baj, ha elmegyünk ma a hídhoz? - kérdezte Jimin a srácoktól. Hát persze, hogy nem volt nekik baj, ugyanis mindenről tudnak. Vagyis majdnem mindenről. V alapból tudott már a hídnál történetekről, J-Hope, pedig pont jókor jött be a szobába, így neki is el kellett mesélni mindent. Mondjuk azt mondta, hogy Jimin tényleg furán viselkedett, ha nem voltam ott. De azt, hogy mi történt a szállodában, még ő sem tudják. És azt sem, hogy talán, szóval, hogy én is érzek valamit Jimin iránt.
- Nyugi, nem maradunk sokáig - húztuk fel a kabátokat, mert eléggé hideg volt kint.
- Viszünk kulcsot, szóval nyugodtan aludjatok - tettem zsebre az említett kulcsot. [...]
Hamar oda értünk a hídhoz, de sajnos voltak ott. Leültünk a híd melletti lépcsőkre, és onnan figyeltük a vizet. Oda bújtam Jiminhez, ő pedig átölelte a hátam.
- Mi van most köztünk? - törte meg a csendet Jimin, én pedig rá néztem.
- Nem tudom.. Szerinted? - vártam, hogy ő adjon választ a kérdésre.
- Én kedvellek Jungkookie.
- Én is kedvellek Jimin - pirultam el ismét.
- Szerinted menne együtt? - kezdte rágni a szája szélét.
- Szerintem próbáljuk ki - bújtam ismét hozzá, és mindkét kezemmel átöleltem őt.
- Gyere, kellj fel! - fogta meg a kezem, és maga után húzott, egészen a hídig, ahol már szerencsére nem volt senki.
- Mit csinálunk itt? - kérdeztem, mire kérte, hogy takarjam el a szemeimet a kezeimmel. Valamit ügyködött, miután végezett a kezembe tett egy lakatot. Kinyitottam a szemeimet, és jobban szemügyre vettem. Bele volt vésve a mai dátum, és a neveink. „Jungkook & Jimin 2016.02.26."
- Ez nagyon gyönyörű - nézegettem.
- Azt mondtad, hogy mindig is szerettél volna egy lakatot. Most itt az alkalom. Tedd fel ahova szeretnéd - mosolygott.
- Tegyük fel együtt - fogtam meg a kezét, és feltettük egy nem annyira látszódó helyre.
- Tökéletes - mosolyodtam el, Jimin pedig átölelt hátulról. Fejét nyakhajlatomba temette, és adott egy apró puszit a nyakamra, amitől a hideg végigjárta a testemet. Így álltunk még pár percet, majd szembe fordított magával és a számra hajolt.